Mind több hazai vállalkozás határoz úgy, hogy igényeihez méretezett saját napelemes rendszerrel csökkenti villanyszámláját és környezetterhelését. A cégeknek a jövőben egyre inkább megérheti meghozni ezt a döntést.
Folyamatosan nő a hazai villamosenergia-rendszer szabályozási igénye és költsége, vagyis a termelés és fogyasztás egyensúlyban tartásának ára. Ezt több egyidejű tényező okozza: a naperőművek dinamikus terjedése, a jól szabályozható konvencionális erőművi kapacitás szűkössége és az általuk nyújtott rendszerszintű szolgáltatások drágulása, szabályozási változások, valamint szezonális hatások. A jelenség miatt megugrottak a napenergia-termelők kiadásai is, és ha a trend folytatódik, végső esetben akár fogyasztói korlátozások és a költségek viselőinek ellehetetlenülése sem zárható ki.
Jelentős többlet terhet okozott a KÁT rendszer pótdíj elszámolásának átalakítása, az érintett naperőműveknek például már több mint 140 millió forintot kellett bírságként befizetniük. 2020. április 1-től ugyanis kötelező a tervezett menetrendtől való eltérés arányában megfizetni az okozott kiegyenlítő energia költségeket, ami a kisebb méretű erőmű tulajdonosokat, beruházókat és üzemeltetőket komoly kihívások elé állíthatja. Nekik emiatt és méretgazdaságossági okokból is érdemes menetrendezési tevékenységüket külső szakértőre bízniuk – összegzi sajtóközleményében az ALTEO.
A törvényhozás április 1-ével módosította a menetrendezéshez, vagyis az erőművek által várhatóan megtermelt energiamennyiség előzetes megadásához kapcsolódó kötelezettségek szankcionálását. A pontatlanság miatt elmarasztalt, KÁT-rendszerben működő erőművek tulajdonosai és a szolgáltatók azóta összesen 464 millió forintot fizettek be bírságként a MAVIR Zrt. kasszájába. A Reliable Energy Group (REG) Zrt. közleménye szerint a mesterséges intelligencián alapuló elemzési rendszerének köszönhetően eddig mentesült a pótdíjfizetés terhe alól, a naperőművekre viszont már több mint 140 millió forint hárult – nekik általában a szeszélyes, nehezen megjósolható időjárású hónapokban kell fizetniük.
Az első megújuló energia támogatási rendszer keretében tartott tender előzetes eredményei megerősítettek minket abban, hogy az irány jó, de a végeredmények és a tanulságok birtokában további finomhangolásra is készek vagyunk. Döntenünk kell majd például arról, hogy a meghatározott méretkategóriákat érdemes-e újragondolni, illetve hogy esetleg nagyobb projekteket is beengedjünk-e a tenderbe, mert ezek még olcsóbban termelhetnek – fogalmazott az NRGReportnak február végén adott interjúban Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, aki a közelmúltban kijelölt magyar energia- és klímastratégiai célokról is beszélt nekünk.
Az ALTEO Csoport üzletrész adásvételi szerződést írt alá a Raiffeisen Energiaszolgáltató Kft.-vel, amelynek értelmében az Euro Green Energy Fejlesztő és Szolgáltató Kft. 100 százalékos üzletrészének tulajdonjoga az ALTEO Csoportra szállhat át, a szerződésben foglalt úgynevezett zárási feltételek teljesülése esetén – jelentette be a társaság.
Az utóbbi évek befektetési slágerterméke a napenergia beruházás: a kötelező átvételen (KÁT) keresztül ugyanis az állam biztosnak látszó jövedelmet garantál mindazoknak, akik ebben az üzletágban keresik a szerencséjüket. Mint ahogyan ez általában igaz: ezt a pénzt sem adják ingyen. A szakmai hozzáértés vagy a jogi előkészítettség hiányán ugyanis nagyon könnyen elvérezhetnek a napelem-projektek is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője segít eligazodni.
2018. december 21-től nem kérhető a KÁT-megállapítással, illetve -módosítással kapcsolatos eljárások szüneteltetése. Az új hosszabbítási kérelmek esetében szigorodnak a feltételek.
A napelemes rendszerek háztartási méretű terjedése a visszafogott állami ösztönzők ellenére is felgyorsult, de ez új problémákat is generál. Az efféle beruházásokat talán leginkább élénkítő tétel megszüntetése így máris napirendre került.