Az európai és kínai villamos energia hálózatok összekapcsolásának terve először az európai gazdasági terjeszkedés lehetőségeit intenzíven vizsgáló Kína részéről merültek fel még 2016-ban, az Új Selyemút terv, illetve a Selyemút Gazdasági Övezet koncepció részeként. Az elgondolást először az EU tudományos kutató központja, az EU Joint Research Centre (JRC) vizsgálta mélységében.
A JRC tanulmánya azt sugallja, hogy az 5000 – 8000 kilométer hosszú átviteli kapcsolatot Kína építheti ki, tekintettel egyebek mellett az óriási infrastrukturális projektek terén szerzett tapasztalataira. Az ázsiai országban előrehaladott állapotban van az a tervezési folyamat is, amelynek célja az ország északnyugati részének összekötése az energiaintenzív keleti ipari központokkal és a déli nagyvárosokkal.
Általánosságban a legalacsonyabb költségű szakaszokon is körülbelül 2 millió euróra jön ki a felsővezeték kiépítésének költsége kilométerenként.
A három potenciális útvonal közül az első, legrövidebb "északi" változat Kína megújuló energiaforrásokban gazdag észak-nyugati régiójából kiindulva, Kazahsztánon, Oroszországon, Ukrajnán és Lengyelországon keresztül érné el a német határt.
A második számú, "centrális" változat a Kaszpi- és a Fekete-tengert átszelve halad át Oroszországon és Ukrajnán, és több, jelentős tiszta energia potenciállal rendelkező területen. A tenger alatti kábelek, a több ország jelentette extra szabályozói-engedélyezési terhek, valamint a hosszabb útvonalból következő nagyobb hálózati veszteség azonban ezen verzió ellen szól. Ez az útvonal Magyarországot is átszelné Dél-Kelet – Észak-Nyugat irányban, mielőtt elérné az osztrák határt.
A harmadik, egyben leghosszabb "déli" útvonal kiindulási pontja eltér a két előzőtől, ez ugyanis Kína dél-nyugati részéről kiindulva Mianmaron, Indián, Pakisztánon, Afganisztánon, Iránon és Törökországon keresztül érné el a Balkánt, ahol Bulgáriát, Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát és Magyarországot is érintené, mielőtt Ausztrián át a német határig jutna.
A megaprojektre egyelőre Európa, illetve saját belső villamos energia rendszere sem áll készen, további jelentős feladatok állnak előtte a megújulók integrálása terén – véli a SolarPower Europe napenergia kereskedelmi szövetség, amely szerint az EU top prioritásának jelenleg a lokális villamos energia és közösségi energiaprojekteknek kell lennie.
Noha most még nem tűnik valószínűnek, hogy a terv már a közeljövőben realizálódik, az esélyeket ugyanakkor javítja, hogy az EU több nagy, országokon és kontinenseken átívelő energia-infrastrukturális projekt kivitelezését támogatja, illetve kezdte már el.
NRGreport
