Innovatív biogázos kísérletek terén folytat együttműködést a Scania Engines hulladékból kommunális célra energiát előállító svéd vállalatokkal. A márka évek óta foglalkozik a biogázzal, mint alternatív és fenntartható energiaforrással, ám néhány innovatív kísérlet, amelyben részt vesz, továbbfejlesztheti a technológiát áramfejlesztéshez – írja az Autószektor.

A linköpingi energia-újrahasznosító specialistával, a Tekniska verken céggel együttműködve a Scania Engines jelenleg az egyik olyan motorját teszteli, amely nyersgázzal, azaz „kezeletlen” biogázzal üzemel. Ez azt jelenti, hogy a gázt nem tisztítják, illetve finomítják a szennyvíz, a szén-dioxid és más részecskék eltávolításával, mint a járművek üzemanyagaként előállított sűrített földgáz esetében. Ehelyett közvetlenül kivezetik az erjesztőkamrákból, amelyek lebontják a szerves hulladékot, hogy nyers állapotában felhasználhassák a Scania motor üzemanyagaként. Több mint 600 órányi tesztelés során vizsgálják meg, hogy a motor hogyan teljesít.

A Scania azt reméli, hogy ha a motor nyersgázzal is tud üzemelni, akkor még gyorsabbá és olcsóbbá válhat az áramfejlesztéshez használt biogáz előállítási folyamata, és egy újabb értékes alternatív energiaforrás jelenhet meg újrahasznosított anyagból. Az ötlet még csak a kísérleti fázisnál tart – magyarázta Holger Mattsson, a Scania Engines projektkoordinátora. „Két éve dolgozunk együtt a Tekniska verken céggel, kezdetben sűrített földgázzal foglalkoztunk, majd 2017 elején elkezdtük a teszteket a nyersgázzal” – mondta. „2017 szeptemberében hajtottuk végre a tesztelés utolsó fordulóját, a következő hónapokban pedig kiértékeltük az eredményeket.”

Otthonához közel a Scania a Södertälje Tveta nevű városrészében működő és Södertälje önkormányzatának tulajdonában álló, hulladék-újrahasznosítással foglalkozó Telge Återvinning céggel is együttműködést kezdett. A Scania kezdeményezésére a páros teszteket folytat, hogy megvizsgálja, a Scania motorjai hogyan üzemelnek nyersgázzal – azaz olyan gázzal, amelyet közvetlenül a hulladéklerakókból nyernek ki.

A forráshelyéről közvetlenül nyerik ki a gázt, finomítás vagy feljavítás nélkül úgy, hogy lyukakat fúrnak a Telge deponált hulladékába. Habár Tveta az 1990-es években leállította a hulladéklerakást, a szerves hulladék lebomlásának melléktermékeként keletkező biogáz az elföldelés után akár 30 évig is rendelkezésre áll még.

Holger Mattsson izgatottan vizsgálja a tvetai teszt nyújtotta lehetőségeket. „A világon mindenütt vannak hulladéklerakók” – mondta, „és ha hatékonyan tudjuk hasznosítani az ezekből a forrásokból közvetlenül származó gyengébb minőségű gázt, akkor az hatalmas lehetőséget jelent a piac és a fogyasztók számára.”