Az internetezés jórészt azért olyan energiapazarló tevékenység, mert a működéséhez szükséges adatközpontoknak rengeteg áramra van szükségük a működéshez. Hiába futtatják a legnagyobb multivállalatok már részben vagy teljesen megújuló energiával a sajátjaikat, az adatközpontok még mindig rengeteg áramot fogyasztanak. Viszont korántsem olyan sokat, mint ahogyan azt eddig számoltuk – derült ki egy friss kutatásból.

Képek forrása: Pexels.com

A Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmány kimutatta, hogy az adatközpontoknak 550 százalékkal kellett több alkalmazást futtatniuk a szervereken 2018-ban, mint azt 2010-ben tették, ehhez képest viszont csupán 6 százalékkal több energiát használtak el 8 évvel később – írja a Forbes. A Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem kutatói szerint mindezt úgy érték el az eszközök, hogy sokkal energiahatékonyabban működnek, mint korábban.

Eric Masanet, az egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője a Forbes-nak elmondta, hogy az adatközpontok energiahasználata globálisan sokkal alacsonyabb, mint ahogyan azt korábban gondoltuk, annak ellenére, hogy az elmúlt években az adatok mennyisége exponenciálisan és gyorsan nőtt.

Korábbi előrejelzések azt mutatták ki, hogy a növekvő adatmennyiség miatt egyre nagyobb és nagyobb teljesítményre képes adatközpontokra lesz szükség, ami valójában igaz is – csakhogy nem jár ez annyival nagyobb energiafelhasználással, mint ahogyan azt korábban jósolták. Ezek ugyanis még az akkori, sokkal kevésbé energiahatékony, régebbi adatközpontok működésére számoltak, nem azokéra, amelyeket azóta működtetnek, sokkal környezettudatosabb és takarékosabb módon.

A kutatás kimutatta, hogy az adatok mennyisége 2010 óta tizenegyszeresére növekedett, az energiahasználat viszont csak 205 terawattórára nőtt, ami ugyan még mindig a globális energiafelhasználás egy százaléka, és nem kis mennyiség, korántsem olyan drámai, mint ahogyan arra korábban számítani lehetett.

A szakértők szerint azonban még mindig van hova fejlődni, és lehetne növelni az energiahatékonyságot még jobban. A döntéshozóknak például kötelezővé kellene tenniük egy olyan ipari sztenderdet, ami megmondja az összes adatközpontnak, hogy mi az az energiahatékonysági minimum, amit el kell érniük. Az adatfeldolgozás nagy részét felhőszerverekre kellene áthelyezni, az adatközpontokat pedig támogatni kellene abban, hogy megújuló energiát használjanak a hagyományos szén- vagy gázalapú termelés helyett. Ezen kívül pedig támogatni kellene az energiahatékonysági kutatásokat az adatközpontokkal kapcsolatban is mind elméleti, mind gyakorlati szinten.