NRGreport
Menü

Plazmával lőhetnék a tehéntrágyát, hogy ne legyen olyan káros a környezetre

Fenntarthatóság | Stuth-Nagy Niki | 2021-10-15 08:35

Nagyon furcsa megoldást találtak ki brit tudósok arra, hogy a tehéntrágya kevésbé legyen környezetszennyező: egész egyszerűen plazmával lövöldöznének rá.

Mi a közös a földönkívüliekben, a szellemekben és a tehéntrágyában? Egyértelmű: az, hogy mindegyiket plazmával kell lőni. A folyamatosan súlyosbodó klímaválság lassítása érdekében brit tudósok plazmanyalábokkal kezdték lőni a tehéncitromot, hogy a legkárosabb összetevőket, vagyis a metánt és az ammóniát, eltávolítsák belőle.

A metán a gyors lebomlása miatt nem halmozódik fel és nem növeli a légkör felmelegedési potenciálját, míg a fosszilis tüzelőanyagokból származó szén-dioxid- és metán felhalmozódik a légkörben és növeli a globális felmelegedés lehetőségét. Ennek figyelembevétele a globális felmelegedés pontos modellezésénél elengedhetetlen, ha a gyors lebomlású üvegházhatású gázok is a modell részét képezik. A mezőgazdaságban a metán képződésének két forrása van: a trágya és a haszonállatok emésztőrendszere. Az EU mezőgazdasága 1990 óta nagyjából 20% -kal csökkentette metánkibocsátását.

A trágyával kapcsolatos csökkentést, úgy tűnik, a britek újragondolták: mesterséges villámok, vagyis plazmanyalábok segítségével túlhevítik az atomokat, amelyek így képesek a molekuláris kötések megbontására, és így részeire bontják a metánt és az ammóniát is. Az eredmény tiszta nitrogén lesz, ami már nem okoz problémát a légkörben. A mezőgazdászoknak még jól is jön a többletnitrogén, ugyanis trágyázásra használják. Azzal, hogy a tehén ürülékét gyakorlatilag átküldik egy másik dimenzióba, nagyon jó minőségű trágyát hoznak létre.

Az ammónia 90 százaléka átalakul nitrogénné, a metánnál a feldolgozási arány még jobb: a mesterséges villám 99 százalékától szabadul meg. A metánkibocsátás a mezőgazdaság óriási problémája, az IPCC legújabb jelentésében konkrétabban is foglalkozik a kibocsátás következményeivel. Ez a megoldás segíthet zöldebbé tenni a folyamatokat.

Az ammónia mérgező, ezért a „porrá robbantása” jót tesz a környezetnek, és megszabadítja attól a jellegzetes bűztől, amely a gazdálkodó közösségek körül érezhető. Ezek az ammóniafelhők potenciális veszélyt is jelentenek egyébként a városokra – ha forgalmas városi környezetbe sodródnak, reagálhatnak más légszennyező anyagokkal, mérgező kombinációkat hozva létre, ez pedig súlyos egészségügyi következményekkel járhat.

Bár a technológia ígéretes, egyelőre valószínűleg nem fogja megoldani a mezőgazdaság metán- és ammóniakibocsátását: nagyon drága ugyanis, így rá kell jönni, hogyan lehet gazdaságosabban alkalmazni világszerte.

Stuth-Nagy Niki | Forrás: IFL Science