NRGreport
Menü

Nagy bajban az amerikai atomipar

A fejlesztések és az infratsrukturális beruházások elmaradása miatt jelentős hátrányba került az Egyesült Államok a nukleáris energia békés célú felhasználásában a világ nagyhatalmaihoz képest. Az iparág fejlődésének alapjai hiányoznak, pedig az ország jelentős urániumkészlettel rendelkezik. 

Komoly hátrányba került az Egyesült Államok a nukleáris energia területén. Ennek csak egy látványos, de nem legfontosabb jele, hogy idén márciusban csődöt jelentett a pittsburghi központú, de japán tulajdonban lévő Westinghouse nukleáris energiacég. 

Egy olyan időszakban történt mindez, amikor a Föld lakosságának rohamos bővülésével és a károsanyag-kibocsátás növekedésével a nukleáris energia ismét előtérbe kerül. A világ több országa is úgy véli, hogy a szél- és napenergia mellett a nukleáris energiáé lesz a jövő. Míg egy átlagos szélturbina - kedvező erősségű és irányú szél esetén - nagyjából 2 megawattnyi energia termelésére képes, addig egy modern nukleáris erőmű évtizedeken keresztül stabilan 1600 megawatt energiát termel. 

Egyedülálló energiasűrűsége és hatékonysága miatt a nukleáris energia lehet az az energiatermelési mód, amivel leginkább keilégíthető a világ exponenciálisan növekedő energiaigénye. Az elektromos áram termelésének ez a módja Indiában, Oroszországban és Kínában is egyértelmű lehetőség és a világ számos országában egyre több atomreaktor épült az elmúlt években. Ezzel szemben az Egyesült Államokban drámai visszaesés tapasztalható. Az Oilprice.com elemzése a miértekre keresi a választ. 

A Westinghouse csődje intő jel volt, de főként a cég anyavállalatánál, a Toshibánál tapasztalta vezetési hiányosságokra vezethető vissza, így nem a vállalat sorsa a legfőbb gond az amerikai nukleáris iparággal. Az amerikai atomipar évekkel el van maradva Ázsiához és Európához képest, az Egyesült Államok ezért más, nukleáris energianagyhatalmak importjától függ és szintén fontos oka a lemaradásnak az infrastrukturális fejlesztések hiánya is. Ez utóbbi lenne az a faktor, ami nélkül minden fejlődés csak ábránd marad. 

A nukleáris infrastruktúra fejlesztésének néhány viszonylag egyszerű eleme van a cikk szerint. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok jelentős uránium készletekkel rendelkezik, a polgári célú atomlétesítményekben használt uránium 90 százalékát külföldről, Oroszországból, Kanadából, Ausztráliából, Kazahsztánból és Namíbiából szerzi be az ország. A második alapprobléma, hogy az Egyesült Államokban csupán egyetlen, polgári célú urándúsító üzem működik, az is holland tulajdonban áll. Ez az üzem a hazai igények csupán egyharmadát képes kielégíteni. Harmadsorban pedig a nehézvíz - deutérium dioxid - hiánya is problémát jelent, amit 1996 óta nem állítanak elő az Egyesült Államokban. A közelmúltban meglepő módon Iránból importálták a nélkülözhetetlen alapanyagot. 

Az infrastruktúra hiánya mellett természetesen politikai okai is vannak az amerikai atomenergia ipar hanyatlásának. Az elmúlt néhány évtizedben az amerikai atomipar túlszabályozott volt. A 70-es években, a Three Mile Island atomerőműben bekövetkezett leolvadásos balesetet követően a nukleársi erőművek egységköltsége háromszorosára emelkedett. 2016-ban az amerikai kormányzati ellenőrzési hivatal nyilvánosságra hozta a Nukleáris Szabályozási Bizottság (NRC) nevű kormányügynökség auditját, amely azt találta, hogy egy negyedik generációs, folyékony sóoldatos tóriumreaktor (MSR), vagy egy magas hőmérsékletű héliumhűtésű reaktor (HTGR) építési engedélye nagyjából 1 milliárd dollárba kerül és az átfutási idő sem kevés, egy évtized. 

Az amerikai nukleáris iparág helyzetét nem könnyíti meg az sem, hogy az ország folyamatosan olajfüggésben van, a földgázból hatalmas mennyiségek állnak rendelkezésre, a megújulókat pedig kiemelten támogatja az állam. Az energiaszektor biztosítja a teljes amerikai GDP 8 százalékát és ez a szám a jövőben növekedni fog. Ahogy nő a piac, az energiatermelés geopolitikai jelentősége is vele együtt bővül. A nukleáris energia pedig nemcsak a modern hadviselés fontos eszköze, hanem talán a jövő gazdaságának legfontosabb eleme, s míg az Egyesült Államok aktív az előbbi vonatkozásában, az utóbbi területen egyre nő a lemaradás. Amerikában pedig jelenleg sem az innováció, sem az infrastruktúra fejlesztése nem valósul meg ebben az iparágban és egyelőre tervek sem látszanak ennek megváltoztatására - írja elemzésében az Oilprice.com. 

Forrás: Oilprice.com