Több évre előre kimerítik a magyarországi megújuló energia támogatási rendszer (METáR KÁT) támogatási keretét az idén benyújtott, döntően naperőmű létesítéshez kapcsolódó igénylések. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint az idén eddig kiadott jogosultságok alapján csaknem 75 MW új megújulós – zömmel naperőmű – projekt valósulhat meg, amelyek támogatási igénye le is fedi a tavalyi maradékkal együtt közel másfél milliárd forintos keretet.
Ezen 155 darab igénylésen – és zömmel a keret tavaszi lezárásán – túl azonban további közel 500 igénylés is beérkezett még a hivatalhoz, amelyek (a tavalyról maradt 30 hasonló igényléssel együtt) jelenleg feldolgozás, illetve hiánypótlás alatt vannak. Ezek nyomán további közel 250 MW – valószínűleg nagyrészt szintén naperőmű – termelőkapacitás jöhetne létre, természetesen amennyiben a kérelmek teljesítik a feltételeket. A megvalósulást azonban egyelőre késlelteti, hogy ezek támogatási igénye közel 5 milliárd forint lenne, miközben a jelenlegi rendszerben évente 1 milliárd forint új támogatás áll csak rendelkezésre. A 2019-re vonatkozó támogatási keretről egyelőre nincs hír, sorsa azonban jelenleg bizonytalannak tűnik. (Idén a MEKH a támogatási korlátra tekintettel már elutasított 131 darab, összesen közel 64 MW-ra vonatkozó METáR KÁT kérelmet.) Vagyis, bár jelenleg egymás után valósulnak meg a kisebb nagyobb naperőművek Magyarországon, a kedvező tendencia folytatása egyelőre nem garantált.
A kormány idén áprilisban úgy függesztette fel a METáR KÁT rendszer keretét annak "túlfoglalására" hivatkozva, hogy azt is egyértelművé tette, álláspontja szerint kerülendő a támogatási keret időkorlát nélküli, következő éveket is érintő túlfoglalása a jelenlegi feltételek mellett. Ennek egyik fő oka az volt, hogy a kormány tárgyalásokat kezdett az Európai Bizottsággal a METáR KÁT jogosultsági rendszer módosításáról, kedvezőbbé alakításáról. Az akkori ígéret szerint a határidőből kicsúszók várhatóan jobb feltételekkel kezdhetnek majd megújuló energia beruházásába és termelésbe. Miután az azóta eltelt időben nem érkezett hír a tárgyalások eredményéről, megkerestük az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkárságát; amint választ kapunk kérdéseinkre, ismertetni fogjuk.
Ugyanakkor egyelőre az év elején meghirdetett agrár naperőmű programról sem záporoznak a hírek. A program kormányrendeletben rögzített célja a gazdák támogatása annak érdekében, hogy kisteljesítményű erőművekből álló napelemfarmokat hozzanak létre, legalább 600 darab, minimum 300 MW összteljesítménnyel. A programban csak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagjai vehetnek részt, akiknek számos kedvezményt és könnyítést biztosítanak. A program megvalósítását sem annyira új kötelező átvételi engedélyekre, hanem a korábban kiadottak átruházhatóvá tételével oldanák meg. (A program állásával kapcsolatban szintén kérdéseket tettünk fel.)
Az, hogy az idén kiadott engedélyek nyomán mikor valósulhatnak meg a beruházások, egyelőre kérdéses. A kereten felül benyújtott kérelmek sorsa szintén, hiszen míg korábban a határidőből kicsúszók nyilatkozhattak arról, hogy a következő évi keret terhére is óhajtják-e igényük elbírálását, a támogatási rendszer feltételeinek várható módosulása akár az igények újra benyújtását is szükségessé teheti. Egyelőre azonban továbbra sem lehet tudni, hogyan kérelmezhetik 2019-ben a kötelező átvételt azon beruházók, akik nem agrárkamarai tagok. A becsléseket az is nehezíti, hogy az engedély benyújtásától a megvalósításra rendelkezésre álló 1+1 éves határidőt 1+3 évre hosszabbították meg a nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházásoknál. (A naperőművek kivitelezési munkálatai más erőművekhez képest gyorsan elvégezhetők, a nagyobb 20 MW közeli, illetve körüli kapacitások is egy évnél jóval gyorsabban megvalósíthatók.)
A MEKH-hez már 2016 végéig összesen több mint 2100 MW telepítési szándékáról nyújtottak be kötelező átvételi támogatási igényt (a támogatási rendszer módosulása miatt), azonban ezeknek részben előkészítetlenségük, részben a spekulációs szándékok miatt a várakozások szerint csak egy része, durván fele fog megvalósulni. Ez (a háztartási méretű kiserőműveet nem számítva) természetesen még mindig jelentős előrelépést jelentene a mostani helyzethez képest, amikor is 370 MW körül lehet a teljes magyarországi beépített naperőművi kapacitás (a legkisebb, háztartási méretű kiserőművektől a legnagyobb, több megawattos erőművekig). Ezzel jelenleg az EU 28 országa között a 16. helyen szerénykedünk, a jóval kisebb potenciállal rendelkező Belgiumban telepített kapacitásnak mindössze körülbelül tizedével rendelkezve.
Az EU-ban az egy főre eső fotovoltaikus kapacitást tekintve is látszik, hogy Magyarország még messze le van maradva az uniós átlagtól is. Míg 2013-ban még csak 155,8 watt volt az egy főre eső naperőművi kapacitás az EU 28 országában, ez fokozatosan 208,3 wattra emelkedett 2017-ig. Magyarországon ez a szám nem éri el a 40 wattot.
Jobban állunk, ha a tavaly telepített új naperőművi kapacitásokat vizsgáljuk meg, ebben az összevetésben Magyarország az EU-ban a 9. Miközben nálunk úgy 90 MW körüli új kapacitás települhetett, addig Horvátországban, Romániában, Szlovákiában vagy Csehországban egyetlen MW új kapacitás sem épült tavaly.
A magyarországi telepítések 2013-ban kezdtek látható nagyságrendet elérni, ekkor több mint 20 MW-ot installáltak. 2014-ben és 2015-ben duplázódott az újonnan telepített kapacitás, majd 2016-ban az eddig rekordot jelentő több mint 100 MW-ot telepítettek, hogy aztán tavaly 90 MW körüli szintre mérséklődjön az érték. A hazai naperőművi kapacitások nagysága azonban nincs pontosan, az egyes kategóriákra kiterjedően és ilyen bontásban nyilvántartva.
Egészen 50 MW teljesítményig kiserőműnek minősülnek a termelő egységek, itthon azonban egyelőre ezt megközelítő beruházásokat sem jelentettek be, a legnagyobb hazai fejlesztések 20 MW körüliek. Míg a kisebb, 0,5 MW körüli teljesítményű naperőművek kis túlzással számolatlanul épülnek az elmúlt években kiadott engedélyek nyomán, addig a nagyobb, jellemzően 20 MW közeli, illetve körüli kapacitások létesítése idén pörgött fel igazán. Legutóbb az ország első nagyobb, 16 megawattos naperőművét is felépítő Mátrai Erőmű jelezte a Valaska József vezérigazgató által a Világgazdaságnak adott interjúban, két, egyenként 20 MW-os egységgel tovább bővíti kapacitásait.
Míg globálisan már több száz, sőt, több ezer megawattos naperőművek is épülnek (a csúcstartó egy 1547 MW-os kínai naperőmű, amely 43 négyzetkilométeren terül el), addig Európában inkább több, kisebb egység épül. A jelenlegi legnagyobb európai naperőmű egy 300 MW-os franciaországi szolárpark. A fejlett országokban a nagy naperőművek és a háztartási kiserőművek nagyjából hasonló részarányt tesznek ki.
A kormány napenergiával kapcsolatos tervei egyelőre nem egyértelműek annak ellenére sem, hogy korábban többször hangsúlyozott kormányzati cél a magyar villamosenergia-ellátás jelentős importfüggőségének megszüntetése. A 2030-ig érvényes Nemzeti Energiastratégia jelenleg aktualizálás alatt van, és bár 2017-ben, elsősorban a Miniszterelnökség részéről olyan jelzések is érkeztek, amelyek szerint a nukleáris és megújuló energiák – döntően a napenergia számára 50-50 százalékos részarányt képzelnek el a hazai áramtermelésben, ez a kormány szerint is csak a 2030-at követő időszakban lehet realitás.
Magyarország benapozottsági mutatói Európában kiemelkedően jók, az országban mintegy 405 ezer hektáron lehetne gazdaságosan naperőművet telepíteni, ebből körülbelül 205 ezer hektár termőföld – áll a Magyar Tudományos Akadémia 2006-os felmérésében, amely az agrár naperőmű program alapját is képezte. Egy 0,5 MW-os naperőmű területigénye 1-1,3 hektár.
NRGreport
