A megújuló-energiaszektor beruházásai 12 év alatt töb mint az ötszörösére nőttek világszinten – emelte ki Kovács Csaba. Csak a villamosergia-termelésben, -átvitelben és -elosztásban világszinten megvalósított beruházások értéke 2005-ben még 373 milliárd USD 2017-ben már 770 milliárd USD volt.
A globális energiafelhasználásban az Európai Unió körülbelül 12 százalékos súlyt tesz ki, az EU primer energiafelhasználásából pedig Magyarország mindössze 1,5 százalékot tett ki 2016-ban. A primer hazai energiafelhasználás a GDP-re vetítve jelentősen csökkent, de még mindig meghaladja az uniós átlagot.
Az EU célja, hogy 2020-ra a megújulók arányát 20 százalékra szeretné feltornázni, Magyarország 14,65 százalékos célt vállalt, míg a 20 százalékos részarányt 2030-ra határoztuk meg – az EU ugyanezen időváton 32 százalékra növelné a megújulók arányát. Az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésére az uniós vállalás 20 százalék a 1990-es bázishoz képest, 2030-ra pedig 40 százalék a magyar és uniós cél is. Az energiahatékonyság terén az EU 20 százalékos céllal rendelkezik 2020-ra, Magyarország 1009 PJ-t jelölt ki; 2030-ra pedig 32,5, illetve 8-10 százalék a cél.
A magyar energiamixben továbbra jelentős aránya van a fosszilis energiahordozóknak, aminek összességében mintegy 50-60 százaléka tartósan import. Jelenleg 12 százalék körül alakul a megújulóenergia-felhasználás aránya az energiamixben Magyarországon, amit főleg a biomassza ad ki. A bruttó villamosenergia felhasználásban a megújulók ra 2010-re 3,6 százalékos cél volt a hazai vállalás, ezt pedig sikerült is elérni, leginkább fatüzeléssel. 2030-ra vonatkozóan 12,8 százalék a vállalás. A 2030-as megújuló villamosenergia célnak azonban már várhatóan a napenergia lesz a motorja – mondta, ugyanakkor az addigra várt mintegy 4000 MW telepített névleges kapacitást meglehetősen ambiciózusnak tartotta.
NRGreport
