Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága megszavazta a nehézipari import szigorúbb „szén-dioxid-ellenőrzését”, mielőtt 2026-ban teljesen beindul az EU karbonvámrendszere (CBAM). A szabályozás célja, hogy a külföldi gyártók ne kerülhessék meg a kibocsátási kötelezettségeket, és igazságos versenyfeltételeket teremtsen az EU-n belüli cégek számára.
A Bizottság december 10-én új intézkedéseket jelent be, többek között fizikai gyárlátogatásokkal 2026-tól, szigorúbb kibocsátási adatszabályokkal és az ETS-szel való összehangolással.
Közben az EU egyszerűsíti a rendszert: a kis importőrök egy része mentesül, de az autóipar szerint még mindig túl sok a bizonytalanság a 2026-os indulás előtt.

Furcsa időket élünk. Néhány hónap alatt egy végzetes szembenállásból eljutottunk odáig, hogy felmerült az ukrajnai háború lezárásának lehetősége. Elemzés.

A papíripar a világszerte értékesített ipari faanyag több mint 30%-át vásárolja fel. Egy ukrán startup, a Releaf Paper az egészséges fák helyett a száraz leveleket használja fel a papír előállításához.

A vízhiány és a csökkenő termőföldek közepette néhány egyiptomi kistermelő áttér a talaj nélküli gazdálkodásra. Ez a technika olyan szubsztrátokat használ, mint a homok vagy a hab, amelyek jelentősen csökkentik a növények vízigényét. A hidroponika a hagyományos termesztéshez szükséges vízmennyiség mindössze 10 százalékát használja fel.

A skandináv országban felfedezett értékes érc a jelek szerint évtizedekre mérsékelheti a foszforhiányt.

Kína termikus szénimportja 2023 első negyedévében új csúcsra szökött, mivel a közművek és a vállalkozások a szénkeresletet 2022-ben visszafogó szigorú nulla COVID-politika enyhítését követő nagyobb energiafelhasználásra számítva feltöltötték készleteiket.

A növekvő költségek és a szűkülő készletek közepette Európa számára kulcsfontosságú, hogy az ipari vállalatok energiát spóroljanak, és ez egyelőre meg is valósult – a földgáz és a villamos energia iránti kereslet egyaránt csökkent az elmúlt negyedévben.

Aliko Dangote, Nigéria és egyben Afrika legvagyonosabb embere nagy tervet dédelget országa energiafüggőségének csökkentésére, aminek megvalósításával újabb nagy szeletet hasíthat ki Nigéria 376 milliárd dolláros gazdaságából. A cementipar után az olaj- és vegyiparban is a világ legnagyobbjai közé tartozó üzemeket építő milliárdos már a kontinens határain túli terjeszkedést tervezi. 

A napokban elindul a termelés a pozsonyi Slovnaft kőolaj-finomító mellett felépült új műtrágya-gyártósoron. A környezetkímélő technológia használatának köszönhetően kisebb lesz az olajfinomító kén-dioxid kibocsátása, mivel azt a folyékony műtrágya előállításához használják fel. A MOL szlovák leányvállalata, a Slovnaft és a Stercorat Hungary együttműködése nyomán megvalósult üzemben évente 50 ezer tonna műtrágyát fognak előállítani.