Miután Kína nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hosszabb távon a világ meghatározó olajtermelő szervezetei Indiában látják a piac megmentőjét, ám várakozásuk túlzottan optimista, mondta Blahó Levente, a Raiffeisen Bank vezető részvényelemző munkatársa az NRGreportnak. Interjú.

Mi a helyzet mostanság az ázsiai piacokkal?

A három nagy energiaügynökség – az OPEC, a Nemzetközi (IEA) és az amerikai (EIA) – június elején publikálta negyedéves jelentését. Az OPEC és az IEA a következő öt-tíz évre (az amerikai nem foglalkozik az ázsiai piacokkal) a Távol-Keletet jelöli meg egyetlen növekedési célpontként. Nem meglepő, mert a fejlett országokban nincs igazán szükség több olajra. Az ipar a gázra áll át, az autók ugyan maradnak, de (kismértékben) terjednek az elektromos autók is. A hagyományos autóknál az üzemanyag használat hatékonysága javult, egyre népszerűbb a tömegközlekedés. Ráadásul az Y-generáció előretörésével a tulajdonszerzés háttérbe kerül az élményszerzés javára. Minek az autó, ha beülhetek egy uberbe? Az Egyesült Államokban a megszerzett jogosítványok száma a hatvanas évek óta nem volt ilyen alacsony.

Korábban Kínától remélték a kereslet felfutását, ám az ország nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Hasonló trendekkel szembesülnek ott is, mint a fejlett országokban: nem vásárolnak annyian autót, drága fenntartani, a tömegközlekedés pedig jó. Emellett gazdasági átalakulás zajlik: a nehézipar dominanciáját a szolgáltatási szektor válthatja fel, ez sem segíti az olaj iparszintű felhasználását. Kihasználva az alacsony árakat, az elmúlt hónapokban Kína stratégiai készleteit töltötte fel. Nem tudni, hol tart, vagy mennyit akar, feltehető, hogy a vége felé jár.

Itt kerül a képbe India, akiben az OPEC és az Nemzetközi Energiaügynökség a következő megmentőt látják. Kínához képest jó pár lépéssel el van maradva, ám teljesen más utat fog bejárni, mivel Kínával ellentétben nem felülről irányított gazdaság, hanem igazi demokrácia.

Mennyire derűlátó a fenti szervezetek várakozása Indiát illetően?

Mindkettő túlzottan optimista – az OPEC nem jelentheti ki, hogy volt negyven jó évünk… és más megoldást kell keresniük. Az Egyesült Arab Emírségek tíz éve belátta ezt, úgy tűnik, Szaúd-Arábia is diverzifikálna, más kérdés, sikerül-e megvalósítania terveit.

Mikor térhet vissza az egyensúly a kínálat és a kereslet között?

Biztosan várhatóak technológiai újítások – rengeteg olaj van a földben, kérdés, hogy megéri-e, s melyik az az árszint, amelynél gazdaságos kitermelni. Egyelőre úgy tűnik, hogy az arab világ nyer: ők tudják a legolcsóbban felszínre hozni, s sikerült visszaszerezniük piaci részesedésüket. Európában is hatalmas palaolaj lelőhelyek vannak, ám Amerikával összevetve Európa jóval visszafogottabb, szabályozás szempontjából vaskalapos. Az amerikai technológiát ugyanakkor bármikor át lehet hozni erre a kontinensre, s itt is folyhat az olaj.

Előre lehet-e jelezni hosszabb távon milyen sávban mozog az olaj ára?

Magabiztosan nem. Meglepődnék, ha nagyon magasra szökne – a jelenlegi technológiát feltételezve. Ha nagyon megugrana az olajár, például Iránban polgárháború törne ki és kiesne négymillió hordó a piacról, s Szaúd-Arábia nem tudná ezt ellensúlyozni, az ár elindulhatna felfelé, újra megnyitnának palaolaj kutakat, s máris elérnénk az egyensúlyi állapotot. Túl sok az ellenállás felfelé, amit át kellene törnie. Lefelé szintén: ha tartósan húsz dollár környékén mozogna az ár, kutakat zárnának be, s ismét emelkedne. Mára a piac vette át az árstabilizáló szerepet, melyet korábban az olajkartell vállalt. Az előnye ennek az, hogy a piaci szabályok mozgatják a folyamatot. A hátránya, hogy nem garantálja azt egyetlen szervezet sem.

A napokban/hetekben jelentenek a nagy energiacégek. Hogyan hat ez az olajárakra?

Ez a második negyedéves gyorsjelentési szezon: várhatóan úgy nyilatkoznak, hogy jobb volt, mint az első. Eddig az olajmező-szolgáltatók jelentettek, ők azt mondják, látták a mélypontot. A júliusban indult olajár-csökkenéstúlságosan rövid ideje tart ahhoz, hogy kommentálják a cégek. A gyorsjelentések az olajárakra nem lesznek hatással – legfeljebb hosszabb távon, amikor/ha ezek a cégek megvalósítják azokat a beruházásokat, melyekről ma még csak beszélnek.  Amire érdemes figyelni, hogy mit várnak, mi a véleményük a piac szerkezetéről, alakulásáról, s hogy várhatóak-e jelentősebb beruházások, összeolvadások.