Az uniós országok jelentősen növelték újrahasznosítási arányukat, de a szakértők figyelmeztetnek, hogy a fejlődés üteme lassul. Egy átlagos uniós polgár 2020-ban 4,8 tonna hulladékot termelt, de ennek csak 38 százalékát hasznosították újra. Egyes tagállamokban a háztartási hulladék több mint 60 százaléka még mindig a hulladéklerakókba kerül.
Júliustól két kiemelt változtatás is érvénybe lép a hazai hulladékgazdálkodás területén.
Valamennyi magyar vállalkozásnak, amelynek szelektíven gyűjtött hulladéka keletkezik, 2023. április 30-ig be kell regisztrálnia a MOL rendszerébe és kötelező szerződéses kapcsolatba kell lépnie a MOL-lal.
Az ünnepi időszakban is el lehet vinni a Mol-kutakhoz a használt sütőolajat, amelyből biodízel készülhet, így nem szennyezi a környezetet.
A szelektív hulladékrendszer még most is gyerekcipőben jár, és lehetne sokkal hatékonyabban csinálni az otthoni hulladékgyűjtést – adunk néhány tippet arra, hogyan.
A Plastic Waste Makers Index tanulmánya szerint a világszerte eldobott egyszer használatos műanyag tárgyak 55%-a mindössze 20 nagyvállalattól származik, miközben a leginkább szennyező országok listáját Ausztrália és az Egyesült Államok vezeti.
Magyarországon teszteli egyik új fejlesztését, az újrahasznosítható papírpalackot a Coca-Cola – adta hírül az MTI.
Július elsejétől tilos lesz forgalomba hozni az olyan egyszer használatos műanyagokat, mint a fülpiszkálók, evőeszközök, tányérok, szívószálak, italkeverők és léggömbpálcikák – adta hírül az MTI az ITM emlékeztetőjét.
A körforgásos gazdaságra való teljes átállás még mindig sok problémát vet fel nagyvállalati és hétköznapi szinten is, hiszen az újrahasznosítás és a szelektív hulladékgyűjtés az anyagok időbeli elhasználódása és a felhasználási lehetőségek korlátozottsága miatt nem jelenthet valódi és teljeskörű megoldást.
