Február 5-től, amikor az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó uniós tilalom életbe lép, Európának valamivel több mint napi 1 millió hordónyi alternatív termékkel kell majd rendelkeznie, amelynek közel fele gázolaj. Szerencsére az európai kereskedőknek több mint fél évük volt felkészülni a globális olajpiacok e vízválasztójára, és november-decemberben jelentősen megemelték az importot, hogy a tilalom előtt készleteket halmozzanak fel. Sok megfigyelő azonban még mindig aggódik amiatt, hogy hosszú távon Európa dízelhiánnyal fog szembesülni, tekintettel arra, hogy e kulcsfontosságú középpárlat-termék globális kínálata összességében szűkös. Ez tartósan magas árakat és gazdasági nehézséget helyez kilátásba az európai autósok, vállalkozások és mezőgazdaság számára.

Az olajpiacok és Moszkva visszafogott reakciója az orosz nyersolajra vonatkozó uniós árkorlátozásra nem biztos, hogy pontos képet ad arról, hogy a február 5-én életbe lépő, finomított termékekre vonatkozó tilalom miként alakul. Moszkva megtiltotta a G7-ek árplafonjának megfelelő olaj értékesítését, míg egy magas rangú tisztviselő szerint Oroszország 2023-ban csökkentheti a kitermelést. Az olajpiacok azonban egyelőre nyugodtan fogadják ezeket a fejleményeket.

A kormány 95 százalékos extraprofitadót vetett ki a Molra, az erről szóló rendeletmódosítás 2022. december 7-én jelent meg a Magyar Közlönyben.

A hétfőn hatályba lépett kőolajszankciók után két nappal a kormány – a Mol javaslatára – az üzemanyagárstopot megszünteti – jelentette be december 6-án késő este Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapesten. A rendelet december 6-án 23 órától lépett életbe.   A tárcavezető hangsúlyozta: a brüsszeli szankciók eredménye az, hogy a 480 forintos üzemanyagárat nem lehet […]

Életbe lépett hétfőn a tengeren szállított orosz olajra vonatkozó, az Európai Unió hatodik szankciós csomagjában rögzített embargó, és az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról szóló rendelet.

Európa nagy bajban van, és az EU tekintélye épp csak egy hajszálon függ. Az energia-vészhelyzet ugyanis könnyen előre látható volt, attól a pillanattól kezdve, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A közelmúltban Olaszországban és Svédországban aratott választási győzelmek, amelyeket a még mindig EU-szkeptikus politikai jobboldal aratott – még akkor is, ha nem támogatják nyíltan a kilépést – ezt a meggyengült pozíciót támasztják alá.

Egy jól értesült iparági forrás szerint az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 balti-tengeri vezetékek robbanásaiból eredő károkat nagyon nehéz lesz helyreállítani. Ezt a helyzetet csak megnehezítik az Oroszországgal való együttműködés elleni növekvő nyugati szankciók. Az sem kizárt, hogy a 2023-as télre se lehet üzembe helyezni.

Az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 gázvezetékben észlelt megmagyarázhatatlan gázszivárgások miattaz európai országok vizsgálatot indítottak az okok feltárására.

Az Európai Bizottság közölte, hogy egy orosz banknál rubelben nyitott számla sérti a Moszkvával szembeni szankciókat.