Egy belga civilszervezet emberi hajnyesedéket használ a környezetszennyező anyagok elnyelésére. A Hair Recycle Projectet a belga Dung Dung nonprofit szervezet vezeti, amely a körforgásos gazdaságot támogató hulladékhasznosítási rendszereket fejleszt.

A Plastic Waste Makers Index tanulmánya szerint a világszerte eldobott egyszer használatos műanyag tárgyak 55%-a mindössze 20 nagyvállalattól származik, miközben a leginkább szennyező országok listáját Ausztrália és az Egyesült Államok vezeti.

Magyarországon teszteli egyik új fejlesztését, az újrahasznosítható papírpalackot a Coca-Cola – adta hírül az MTI.

Július elsejétől tilos lesz forgalomba hozni az olyan egyszer használatos műanyagokat, mint a fülpiszkálók, evőeszközök, tányérok, szívószálak, italkeverők és léggömbpálcikák – adta hírül az MTI az ITM emlékeztetőjét.

A körforgásos gazdaságra való teljes átállás még mindig sok problémát vet fel nagyvállalati és hétköznapi szinten is, hiszen az újrahasznosítás és a szelektív hulladékgyűjtés az anyagok időbeli elhasználódása és a felhasználási lehetőségek korlátozottsága miatt nem jelenthet valódi és teljeskörű megoldást.

Egymás után álltak elő a multik a fenntarthatósági célokat megfogalmazó stratégiákkal, és a körforgásos gazdaságról is egyre többet hallani. Az alábbi cikkünkben összeszedtük a legfontosabb alapfogalmakat, valamint utánajártunk, hogyan próbálnak csatlakozni a legnagyobb hazai cégek a körforgásos gazdasághoz, illetve, hogy miért fontos az, hogy ne csak vállalati szinten beszéljünk a fenntarthatóságról.

Az egyszer használatos műanyagok betiltása csak a jéghegy csúcsa, a már legyártott és forgalomban lévő műanyag termékek lebomlása továbbra is nyitott kérdés marad. Egy új biotechnológiai eljárás viszont megoldást jelenthet a problémára.

Idén július 1-től megváltozik a hulladékgazdálkodás szabályozása az Európai Unióban, egyúttal hazánkban is kivonják a forgalomból az olyan egyszer használatos műanyagokat, mint a fülpiszkálók, evőeszközök, tányérok, szívószálak, italkeverők és léggömbpálcikák. A magyar jogszabály még az uniós előírásoknál is szigorúbb, kiterjed ugyanis az egyéb műanyag italtartó poharakra és műanyag zacskókra is – olvasható az IKSZ közleményében.

A hulladéklerakókban tengődő műanyag palackok ezeréves problémát jelentenek, mivel pont ennyi ideig tart a lebomlásuk. Elégetni nem tudjuk őket a mérgező füst miatt, viszont mérgező vegyi anyagokat oldanak ki a vízben is, például az óceánjaink és folyóink fenekén. Szigorodik a szabályozás, de még mindig messze van a teljes átállás.