Vajon a 2024-es párizsi olimpia valóban fenntartható lesz?
„Meg akarjuk mutatni, hogy feleannyi károsanyag-kibocsátással is meg tudjuk csinálni ezeket a játékokat” – mondja Georgina Grenon, a Párizs 2024 környezetvédelmi kiválóságért felelős igazgatója. A szervezők állítása szerint az esemény mintegy 1,6 millió tonna CO2-egyenértéket fog kibocsátani, szemben a 2012-es londoni és a 2016-os riói játékok 3,5 millió tonnás átlagával.
A kibocsátást az utazásra, az építkezésre és a működésre – beleértve a szállást, a biztonságot és az étkeztetést – bontják. Párizs úgy korlátozza az építési lábnyomát, hogy a szükségletek 95 százalékát meglévő vagy ideiglenes infrastruktúrákkal fedezi. Számos helyszínt a tömegközlekedési kapcsolatok miatt választottak ki, ami a szervezők reményei szerint csökkenti a kibocsátást.
Az elektromos áramot lehetőség szerint megújuló forrásokból nyerik majd. A nézők számára készült „alacsony szén-dioxid-kibocsátású” menük kevesebb húst tartalmazó ételeket kínálnak majd.
„A 2024-ben technikailag megvalósítható kereteken belül mindent megteszünk majd a csökkentés érdekében” – mondta Grenon.
A stratégia azonban nagymértékben támaszkodik a szén-dioxid-kiegyenlítésre is, ami olyan problémás megoldás, amely a környezetvédők szerint nem kezeli a probléma gyökerét.
Az olimpiai játékok éghajlati hatása már régóta árnyékolja a játékokat. (Fotó: Canva)
A Párizs 2024 szervezői szerint a szén-dioxid-kiegyenlítés a fenntarthatóság terén világelsőként fogja megerősíteni a játékokat.
Az ellentételezés során olyan zöld projektekbe, például erdőtelepítésbe fektetnek be, amelyek célja a légkörben lévő CO2-kibocsátás egyenértékű csökkentése.
A Carbon Market Watch független megfigyelőszervezet szerint azonban e projektek hatásait nehéz minősíteni, idővel sérülhetnek, és elvonják a figyelmet a fenntarthatóbb lehetőségektől. Emellett negatív hatással lehetnek a mezőgazdasági termelőkre és az őslakosokra is.
Az olimpia szervezői azt mondják, hogy szigorúan fogják értékelni a szén-dioxid-kompenzációs partnereiket. Ezt a lehetőséget csak „azokra a kibocsátásokra fogják alkalmazni, amelyeket nem tudunk csökkenteni vagy elkerülni” – teszi hozzá Grenon.
Madeleine Orr sportökológiai szakértő, a brit Loughborough Egyetem professzora szerint a kompenzáció „elfogadható lehetőség”, de nem nevezi a játékokat fenntarthatónak.
Lindsay Otis Nilles, a Carbon Market Watch munkatársa egyetért ezzel.
A szervezők egy földalatti vízhűtő rendszer telepítését tervezik a sportolói falu alá. Ez hasonló lesz ahhoz, amely a Louvre-nak segített hűvösen maradni a tavaly nyári hőhullámok idején.
A forróságra való tekintettel a szervezők blokkról blokkra tanulmányozták a hőhullámokat az atléták falujában. A szálláshely napsütésnek leginkább kitett részein szimulálták a körülményeket, és tesztelték a hűtőrendszer hatékonyságát. A cél az, hogy a beltéri hőmérsékletet 23 és 26 Celsius-fok között tartsák.
Laurent Michaud, az olimpiai és paralimpiai falvak igazgatója szerint a geotermikus energiarendszer biztosítja, hogy a Seine-Saint-Denis külvárosban található sportolói lakások hőmérséklete éjszaka ne emelkedjen 26 Celsius-fok fölé.
A padló alatti hűtés mellett az épületekbe épített szigetelés lehetővé teszi majd a lakók számára, hogy az éjszaka kapott hideget egész nap tartsák. Az olimpiai bizottságoknak lehetőségük lesz saját klímaberendezések felállítására meghatározott esetekben és azzal a feltétellel, hogy a készülékek megfelelnek a műszaki kritériumoknak.
A hűtés hasonló lesz ahhoz, amely a Louvre-nak segített hűvösen maradni a tavaly nyári hőhullámok idején. (Fotó: Canva)
A sportolói falu a Szajna folyó mellett, Párizs északi részén, Seine-Saint-Denis kerületben lesz. Két hónapon át, 2024 júliusa és szeptembere között 15 600 sportolónak és sporttisztviselőnek ad majd otthont az olimpia idején. Ezt követően a paralimpia idején 9000 sportolót és támogató csapataikat látja majd vendégül.
A játékok után az 50 hektáros terület egy szén-dioxid-mentes, környezetbarát lakó- és kereskedelmi negyed lesz, ahol 6000 új lakos fog élni – az első lakosok már 2025-ben beköltöznek.
A Nature folyóiratban 2021-ben megjelent tanulmányban a kutatók három olyan intézkedést vázoltak fel, amelyekkel fenntarthatóbbá tehetnék az olimpiai játékokat.
Orr egy kisebb rendezvényt is elképzel, kevesebb nézővel, akik messziről repülnének be. „Az esemény méretének és terjedelmének” csökkentésével kevesebb infrastruktúrára és hulladékra lenne szükség – érvel.
Kiemelt kép forrása: Canva
Devenyi Dalma
