Az EU Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatának (C3S) új adatai szerint az idei február volt a világon a legmelegebb a feljegyzések szerint – írja az Euronews.
Ez már a kilencedik egymást követő hónap, amikor a hőmérséklet rekordot döntött. A tavalyi év volt a legmelegebb, amit a feljegyzések kezdete óta a világ valaha látott.
A február mintegy 0,81 Celsius-fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti átlagot, és egy tized fokkal melegebb volt, mint a korábbi, 2016-ban felállított rekord. A kilencedik egymást követő rekordhónap önmagában is megdöbbentő, de perspektívába helyezve rávilágít a folyamatos globális felmelegedés tendenciájára.
Világviszonylatban december, január és február 0,78 Celsius-fokkal az átlag felett alakult. Az elmúlt három hónap azonban egy sokkal nagyobb éghajlatváltozási kép része. (Fotó: Canva)
Európában az elmúlt három hónap volt a kontinens második legmelegebb tele, 1,44 Celsius-fokkal az átlag felett, épp a 2019/2020-as tél mögött. Az Európa-szerte tapasztalható eltérések azonban azt jelentik, hogy egyes országokban idén messze a legmelegebb tél volt.
Az athéni Nemzeti Obszervatórium szerint például Görögországban a feljegyzések kezdete óta az idei tél volt a legmelegebb. Az 1960 és 2024 közötti átlagos télnél 1,8 Celsius-fokkal volt melegebb, az ország egyes északi részein pedig a szakértők szerint ennél jóval magasabb volt a hőmérséklet. Az elmúlt évtizedben az ország a hat legmelegebb telet élte át.
Lengyelországban 3,5°C és 7,5°C közötti hőmérsékletet mértek az átlagosnál melegebb februárban, Magyarországon pedig az országos átlagnál 7°C-kal magasabb értékeket mértek.
Világviszonylatban december, január és február 0,78 Celsius-fokkal az átlag felett volt. Az elmúlt három hónap azonban egy sokkal nagyobb klímaváltozási kép része.
Van néhány más tényező is, amely a világot a csúcsra repítette (rossz értelemben), és rekordot rekordhoz vezet az elmúlt kilenc hónapban. Az El Nino azzal került a címlapokra, hogy világszerte magas hőmérsékleteket, szélsőséges időjárást, szárazságot és terméskiesést okozott. De ha összehasonlítjuk ezt az El Ninót a korábbiakkal, nem volt olyan szélsőséges, mint az 1990-es évek végén tapasztaltak. Összességében ez az ötödik legerősebb a feljegyzések kezdete óta.
„Mégis sokkal melegebb hőmérsékletet tapasztaltunk” – mondja Buontempo. „Ennek az az oka, hogy míg az El Nino hozzáad és kivon – a fázistól függően – a globális átlaghőmérsékletből, addig nálunk van valami, ami folyamatosan hozzáad. Ezek pedig az üvegházhatású gázok.”
A Csendes-óceán egyenlítői térségétől távolabb, ahol az El Nino a legnagyobb hatást gyakorolja, a tengerfelszín hőmérséklete 10 hónapja tartósan és szokatlanul magas. A Meteorológiai Világszervezet szerint januárban messze a legmagasabb volt az eddigi rekordok közül. Ez aggasztó, és nem magyarázható kizárólag az El Ninóval – állítja a szervezet.
Ahogy átváltunk a La Ninára – az éghajlati mintázat ellentétes oldalára – a hőmérséklet pillanatnyilag csökkenhet. Az olyan ingadozások, mint a Nap jelenlegi különösen aktív fázisa, szintén több energiát adhatnak a rendszerhez, ami melegebbé teszi a világot, majd hűvösebbé, amikor a hatásuk véget ér.
Az EU Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatának új adatai szerint az idei február volt a világon a legmelegebb a feljegyzések szerint. (Fotó: Canva)
Nem csak a hőmérsékleti szélsőségek sújtották Európát ezen a télen. Az Ibériai-félszigettől Nyugat-Oroszországig egy nagy sávban az átlagosnál jóval csapadékosabb volt az időjárás, amely az Egyesült Királyságra, Írországra és Dél-Skandináviára is kiterjedt. A szél és a heves esőzések széles körű károkat és pusztítást okoztak. Az Egyesült Királyságban február elejéig az Agnestől a Jocelynig 10 nevesített vihar sújtotta az országot.
A skála másik végén a mediterrán országok, a Balkán egyes részei, Törökország nagy része, Izland és Észak-Skandinávia régiói, valamint Nyugat-Oroszország nagy részei az átlagosnál szárazabbak voltak. Különösen a Földközi-tenger térségét sújtották katasztrofális hatások, amelyek vízhiányhoz, vízadagoláshoz, korlátozásokhoz és szükségállapothoz vezettek emberek milliói számára.
Buontempo ezt adja magyarázatként: a száraz területek szárazabbak, a nedves területek pedig nedvesebbek lesznek. Ez a mondat leegyszerűsíti és összefoglalja azt a termodinamikai hatást, amelyet a hőmérséklet emelkedése számos más változóra gyakorol.
Bár voltak meglepetések, mivel az átmenetek gyorsabbak vagy erősebbek voltak, mint amire a szakértők számítottak, Buontempo szerint nagyjából az, amit most látunk, meglehetősen jól illeszkedik ahhoz, amire 20 évvel ezelőtt számítottunk. Mit tudunk a következő hat hónapról, a következő öt vagy tíz évről? Egyszerű, mondja, tudjuk, hogy az átlaghőmérséklet emelkedni fog.
Bár a folytatódó felmelegedésnek ez a forgatókönyve „kiábrándító vagy riasztó” lehet, attól függően, hogyan nézzük, Buontempo hozzáteszi, hogy ez legalább egy olyan forgatókönyv, amelyben elég szerencsések vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mi fog történni – és ezért képesek vagyunk cselekedni.
„Úgy gondolom, hogy van értelme észrevenni és felhasználni ezt a stratégiai döntéshozatal és a politikaalkotás egyik inputjaként.”
Kiemelt kép forrása: Canva
S.Rita
